Várható volt, hogy a pandémiás világhelyzet, amely milliókat kényszerített megállásra, arra, hogy lakásaik foglyaként átrendezzék hétköznapjaikat előbb utóbb az irodalmi palettán is leképeződik. Az azonban még ebben a helyzetben is unikális, hogy Háy János egy hónap leforgása alatt 2020. március   [>>>]

Várható volt, hogy a pandémiás világhelyzet, amely milliókat kényszerített megállásra, arra, hogy lakásaik foglyaként átrendezzék hétköznapjaikat előbb utóbb az irodalmi palettán is leképeződik. Az azonban még ebben a helyzetben is unikális, hogy Háy János egy hónap leforgása alatt 2020. március 17-től, 2020. április 16-ig bezárólag, napi rendszerességgel papírra vetett "szükségnaplója", ilyen hamar nyomdafestéket lásson. A kötet szerkezetében ugyan naplónak látszik, de mégis sokkal több annál. A fülszöveg tanúsága szerint a könyvet a véletlen hívta életre, hiszen szerzője bevallottan soha nem fogott naplóírásba. A műfaj nem érintette meg igazán, azonban miután a kiadótól felkérést kapott, kísérletező kedvvel belefogott a napi eseményeket rögzítő történet megírásába, mert íróilag egyre jobban kezdte érdekelni, hogyan lehet „mozogni" az efféle szövegben. A napló ennek megfeleltetve nem a hagyományos naplóírás jegyeit viseli magán, hiszen a napi bejegyzések többnyire arra adnak alkalmat a szerzőnek, hogy egy-egy „gondolatszikrát" még jobban „felragyogtasson". A napi események, akárha a bevásárlást helyezi „fókuszba", olyan őt magát is foglalkoztató problémákat, gondolatokat indukálnak, amelyek közérdeklődésre tartanak számot. Az elbeszélői én megkonstruált személy és nem azonos a szerzővel, mégha oly sok hasonlóság is föllelhető bennük, mert az egymásba kapaszkodó napok történései nem az ő személyéhez köthetők, többnyire fikciók. Valójában Háy a karantén ideje alatt sem sokat változtatott a napi rutinján, hiszen egyébként is írásra fordította hétköznapjainak jelentős részét. Ennek okán „bevonzott" naplójába a készülő Mamikám című regényéből egy oldalt. A személyes sors és a fikció narratívája keveredik a lapokon, mindez emlékezetes történéseket értékes gondolatokat hív elő szerzőjéből. A napok múlását nem csak az aktuális dátummal, de hozzá kötött címmel (pl: Távolság, Szerethető, Család, Ünnep, stb.) is jelzi a szerző, és ennek nyomán értelmeződnek a köztudalomba korszakhatárként bevésődött történelmi dátumok, a 2008-as pénzügyi válság a 2001-ben bekövetkezett terrortámadás az ikertornyok lerombolása, az 1989-es rendszerváltás, az 1986-os csernobili tragédia. Mindeközben „telnek a hetek 0-168-ban" és nem lehet tudni, mikor lesz vége a karanténnak, a kényszerű bezártság azonban alkalmas arra, hogy kiérlelje az író gondolatait, többek sorában a mozaikcsaládokról, a boltok nyitvatartásáról, amely életkoronként határozza meg a vásárlási idő lehetőségét. A kötet „záróakkordja", április 16, amelynek szívszorító eseményeit, a kórházba beszállított beteg utolsó napjának történéseit, óránkénti bontásban jegyzi le az író. A hagyományos naplóírás kereteit szétfeszítő, az események, történések lejegyzésén túlmutató kötet értékes dokumentuma lehet ennek a maga nemében ezidáig példa nélküli időszaknak. Érdemes széles körben ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]